Csütörtökön kerül a mozikba az új Trianon-film
Az alkotók a fiatalokat szeretnék megszólítani vele.
Az alkotók a fiatalokat szeretnék megszólítani vele.
A zuglói polgármester angol nyelvű levélben hívta meg Csíkcsicsó polgármesterét, a magyar anyanyelvű Péter Lukácsot egy zuglói ünnepségre. Most kapott egy könyvet.
Szerkesztőségünk vezetője az első magyar újságíró, aki a rangos elismerésben részesült.
Két magyar újságíró is a legjobbak közé került Európában.
Azok a "jó magyarok", akik most ellenzik a román Trianon-törvényt, valójában egyetértenek azzal (és a törvényt megalkotókkal), hiszen ők maguk hasonló szellemben törvénykeznének fordított esetben.
Az elmúlt hetekben több cikk is megjelent a Magyar Nemzetben a szabadkőművesség, a magyar történelem és a magyar kultúra kapcsolatáról. Ezek ihlették meg szerzőnket, ezekre reagál az alábbi véleménycikkben.
Máig heves viták folynak arról, hogy mi volt történelmi szükségszerűség az első világháború utáni években. Trianon 100 év múltán is kísértő sokkja viszont vitathatatlan. A Trianon-érzést megfogalmazó, a Trianon-kérdést elemző tengernyi írás közül a traumaközeli években születettekből válogat a centenáriumon a hvg360 – 13. rész. Gálffi László olvassa fel Karinthy Frigyes írását. Szép Ernő versét elmondja: Kerekes Éva.
Máig heves viták folynak arról, hogy mi volt történelmi szükségszerűség az első világháború utáni években. Trianon 100 év múltán is kísértő sokkja viszont vitathatatlan. A Trianon-érzést megfogalmazó, a Trianon-kérdést elemző tengernyi írás közül a traumaközeli években születettekből válogat a centenáriumon a hvg360 – 12. rész.
Máig heves viták folynak arról, hogy mi volt történelmi szükségszerűség az első világháború utáni években. Trianon 100 év múltán is kísértő sokkja viszont vitathatatlan. A Trianon-érzést megfogalmazó, a Trianon-kérdést elemző tengernyi írás közül a traumaközeli években születettekből válogat a centenáriumon a hvg360 – 11. rész.
Máig heves viták folynak arról, hogy mi volt történelmi szükségszerűség az első világháború utáni években. Trianon 100 év múltán is kísértő sokkja viszont vitathatatlan. A Trianon-érzést megfogalmazó, a Trianon-kérdést elemző tengernyi írás közül a traumaközeli években születettekből válogat a centenáriumon a hvg360 – 10. rész. Az epizódban Füst Milán versét Takács Nóra Diána mondja el.
Máig heves viták folynak arról, hogy mi volt történelmi szükségszerűség az első világháború utáni években. Trianon 100 év múltán is kísértő sokkja viszont vitathatatlan. A Trianon-érzést megfogalmazó, a Trianon-kérdést elemző tengernyi írás közül a traumaközeli években születettekből válogat a centenáriumon a hvg360 – 9. rész. Hámori Gabriella olvassa fel Krúdy Gyula írását. Tóth Árpád versét elmondja: Patkós Márton.
Máig heves viták folynak arról, hogy mi volt történelmi szükségszerűség az első világháború utáni években. Trianon 100 év múltán is kísértő sokkja viszont vitathatatlan. A Trianon-érzést megfogalmazó, a Trianon-kérdést elemző tengernyi írás közül a traumaközeli években születettekből válogat a centenáriumon a hvg360 – 8. rész. Jászi Oszkár írását felolvassa: Znamenák István.
Máig heves viták folynak arról, hogy mi volt történelmi szükségszerűség az első világháború utáni években. Trianon 100 év múltán is kísértő sokkja viszont vitathatatlan. A Trianon-érzést megfogalmazó, a Trianon-kérdést elemző tengernyi írás közül a traumaközeli években születettekből válogat a centenáriumon a hvg360 – 7. rész.
A Fidesz mindig talál apropót az ellenzékiek kiátkozásához, most épp az 1920 békeszerződés centenáriumát. Még a járvány elleni védekezésből is Orbán jött ki jól.
Máig heves viták folynak arról, hogy mi volt történelmi szükségszerűség az első világháború utáni években. Trianon 100 év múltán is kísértő sokkja viszont vitathatatlan. A Trianon-érzést megfogalmazó, a Trianon-kérdést elemző tengernyi írás közül a traumaközeli években születettekből válogat a centenáriumon a hvg360 – 6. rész. Zilahy Lajos regényének részletét felolvassa: Nagy Zsolt. A kormány 1920. évi 8.352. M. E. számú rendeletének paragrafusait és a Pesti Napló 1920. október 30-i cikkét Bíró Kriszta idézi meg.
A trianoni békeszerződés legnagyobb vesztesei a határon túlra szorult magyarok voltak. A szomszédos országokban az egyszerű diszkrimináción túl sok esetben a vagyonukkal, sőt az életükkel fizettek származásuk miatt. Cikkünkben a magyarokat ért legsúlyosabb atrocitásokat mutatjuk be.
A Magyarországot körülvevő országokban alig foglalkoztak a trianoni szerződés aláírásának századik évfordulójával, ennek egyik oka, hogy a szomszédok a magyaroknál is kevesebbet tudnak a Magyarország területének kétharmadát elcsatoló diktátum részleteiről. A szomszédok reakciója egyben fokmérője annak is, hogy milyen a viszony Budapest és az adott állam között.
A házelnök szerint a mentalitásváltás felénél jár az ország.
Máig heves viták folynak arról, hogy mi volt történelmi szükségszerűség az első világháború utáni években. Trianon 100 év múltán is kísértő sokkja viszont vitathatatlan. A Trianon-érzést megfogalmazó, a Trianon-kérdést elemző tengernyi írás közül a traumaközeli években születettekből válogat a centenáriumon a hvg360 – 5. rész. Rákosi Jenő írását felolvassa: Máthé Zsolt. Ficza István tolmácsolja Herczeg Ferenc publicisztikáját.
Nincs a világnak egy nemzete sem, amely kibírt volna ilyen száz évet, de mi nemcsak kibírtuk, hanem ismét győzelemre állunk - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök szombaton Sátoraljaújhelyen.